Lamine Sissoko

“A való életből tanulhatsz a legtöbbet!”

 

Lamine Sissoko “Afrikora” Szenegálban született, és 2022-ben érkezett először Magyarországra a Sziget Fesztivál meghívott fellépőjeként. Zenéje nagy sikert aratott. Azóta is minden évben visszatér fellépni a rendezvényen. Ma már tartósan letelepedett és Magyarországon él.

Lamine 42. generációs kora (afrikai hárfa) művész, történetmesélő griot családból származik. Édesapja, nagyapja, dédapja és további felmenői mind a kora hangszer mesterei, ennek hagyománya apáról fiúra száll. Hétéves korában kezdte el az iskolát, ahol megtanult írni és olvasni, de az intézményi oktatás nem ragadta meg igazán hosszú távon. Tizenöt éves volt, mikor az apukája elvitte az ország másik felébe, hogy egy híres kora mesternél tanulhasson. Casamance régió – ahonnan a nagyapja is származik – nagyon különbözött a szülőhelyétől: nem volt áram, petróleumlámpával világítottak. Ha főzni akartak, az erdőbe kellett menniük fáért, hogy tüzet tudjanak rakni, és volt, hogy élelmet is onnan gyűjtöttek. Ez eltért attól a világtól, amelyben korábban élt, ahol azért villany volt a házban.

Összesen nyolc évet töltött el itt. A griot hagyományokat könyvekből nem lehet megtanulni, csakis a griot-ok által átadott tudás és az élet adta tapasztalatok összességéből. “A való életből tanulhatsz a legtöbbet. Én is így tanultam meg a történeteinket, a hagyományainkat és azt is, hogy hogyan játszak a történelmi örökségemen, a kora hangszeren.”- meséli.

Mestere mindennapos hosszú, gyakran éjszakába nyúló tanításai mellett, alkalmanként vele együtt utazott a tradicionális eseményekre. Amikor a mester játszott, énekelt, figyelnie kellett mindenre, a beszédstílusra, a dalokra, a zenére, a mozdulatokra. Amikor elérkezett az idő, saját kezével kellett elkészítenie egy korát, amely végül a tanulmányai lezárásának szimbóluma lett.

Miután hazatért, folytatta a zenélést, majd számos országba látogatott el: Gambiába, Tunéziába, Guineába, Maliba, Marokkóba, Algériába, végül Magyarországra is.

A két ország közötti különbségek mély benyomást tettek rá. Szenegál túlnyomórészt muszlim ország, ott teljesen elfogadóak az emberek vallási kérdésekben. Meglátása szerint a vallási közösségek itt is barátságban élnek egymással. Szülőhazájában a hagyományok nagyon fontos szerepet játszanak az emberek életében, míg Magyarországon, ahogy ő fogalmaz “csak a papír számít”.

Az éghajlat is eltérő: szülőhazájában szinte egész évben nyár van, míg Magyarországon a tél és az évszakok változása jelent kihívást.

Szerinte az egyik legnagyobb különbség azonban a családi életben mutatkozik meg. Szenegálban a család több generációja együtt él: szülők, nagybácsik, nagynénik és azok gyermekei egy fedél alatt. Az idősekről gondoskodnak, velük laknak és támogatják őket. Tapasztalatai alapján Magyarországon sok idős ember egyedül él, ami Lamine-nak nagyon furcsa, mert Szenegálban ez elképzelhetetlen lenne.

A hagyományos szenegáli családi életben az étkezések is közösségi események: egy nagy tálból, kézzel esznek, és az udvari víztároló edényből egy pohárból isznak, vagyis ott fontosabb a családi közösségi program, a megosztás, gondoskodás szimbóluma is. Lamine szülőházában nagy család él, bár minden 3-4 főnek csak egy kicsi saját szobája van, de a házban összesen legalább 12 szoba található.

Minden évben hazalátogat Szenegálba néhány hónapra, ilyenkor a családjával tölti az időt. Gyakran beszél velük telefonon, hogy tartsa a kapcsolatot. Hosszútávú célja egy művészeti-iskola létrehozása Szenegálban, ahol a helyi gyerekek és tinédzserek  nemzetközi meghívott zenészektől, alkotóktól tanulhatnának – és az afrikai fiatalok is átadhatnák pozitív, energikus életérzésüket, lendületüket a művészeknek.

 

A fenntartható fejlődési célok közül az interjú az alábbiakat dolgozza fel:

1 – A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA

A szegénység valamennyi formájának megszüntetése világszerte.

4 – MINŐSÉGI OKTATÁS

Esélyegyenlőség, általános hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, és az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára.

11 – FENNTARTHATÓ VÁROSOK ÉS KÖZÖSSÉGEK

A városok és emberi településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá, állóképessé és fenntarthatóvá tétele.

Forrás: https://ffcelok.hu/

 

A képet Csürke Máté készítette.